Azerbajdzsánnak biztosítania kell a hegyi-karabahiak biztonságát, a legfontosabb ENSZ-bírósági végzések – Nemzeti
1700245391 Azerbajdzsannak biztositania kell a hegyi karabahiak biztonsagat a legfontosabb ENSZ birosagi vegzesek
Az ENSZ legfelsőbb bírósága pénteken végzést adott ki, amelyben felszólította Azerbajdzsánt, hogy biztosítsa a Hegyi-Karabahból távozó, visszatérő vagy ott maradó emberek biztonságát, miután szeptemberben az azerbajdzsáni hadsereg visszafoglalta a szeparatista régiót.
Örményország kérte a Nemzetközi Bíróságot, hogy rendeljen el úgynevezett ideiglenes intézkedéseket, amelyek garantálják a tulajdon és a személyazonosító okmányok biztonságát és védelmét, miután azerbajdzsáni hadsereg a szeptember 19-én kezdődött 24 órás hadjárat során megverte az örmény etnikai erőket Hegyi-Karabahban.
A régió szeparatista kormánya ezután beleegyezett, hogy az év vége előtt feloszlatja magát. Több mint 100 000 etnikai örmény menekült Hegyi-Karabahból a szomszédos Örményországba.
Örményország a múlt hónapban sürgette a bírákat, hogy adjanak ki előzetes végzést Azerbajdzsánnal kapcsolatban, hogy megakadályozzák, hogy az örmény jogi csapat vezetője a Hegyi-Karabah régió „etnikai tisztogatásának” nevezett esemény visszafordíthatatlanná váljon.
Elnur Mammadov azerbajdzsáni külügyminiszter-helyettes tagadta az állítást.
„Azerbajdzsán nem vett részt és nem fog részt venni etnikai tisztogatásban vagy bármilyen támadásban Karabah polgári lakossága ellen” – mondta az októberi meghallgatásokon. Ígéretet tett arra, hogy Azerbajdzsán mindent megtesz a régióban élő összes polgár biztonságának és jogainak biztosítása érdekében.
A bíróság pénteken kijelentette, hogy ezek a kötelezettségvállalások „kötelező érvényűek, és jogi kötelezettségeket teremtenek Azerbajdzsán számára”.
A bírák ezt követően 13-2-es többséggel úgy döntöttek, hogy Azerbajdzsánnak biztosítania kell, hogy azok a személyek, akik a szeptember 19-i hadművelet után elhagyták Hegyi-Karabahot és szeretnének visszatérni, „biztonságos, akadálytalan és gyors módon megtehetik”.
A bíróság hozzátette, Azerbajdzsánnak biztosítania kell azt is, hogy a térséget elhagyni kívánó emberek ezt biztonságosan megtehessék, és gondoskodnia kell arról, hogy a Hegyi-Karabahban maradó vagy visszatért és maradni kívánó emberek „mentesek legyenek az erőszak alkalmazásától vagy a megfélemlítéstől, amely hogy meneküljenek.”
A bírák arra is felszólították Azerbajdzsánt, hogy „védje és őrizze meg a régióban élő emberek regisztrációs, személyazonossági és magántulajdon-okmányait és nyilvántartásait”, és felszólították az országot, hogy nyolc héten belül tegyen jelentést a rendeletek végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről.
A végzések az Örményország által indított ügy előzetes lépései, amely Azerbajdzsánt a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi egyezmény megsértésével vádolja Hegyi-Karabah kapcsán. Azerbajdzsán Örményország ellen is pert indított a Világbíróságon ugyanezen egyezmény megsértésével kapcsolatban.
Ezeknek az eseteknek a megoldása valószínűleg éveket vesz igénybe.
Azerbajdzsán külügyminisztere a pénteki bírósági végzésre reagálva megismételte az ország álláspontját, miszerint az ország egyetlen etnikai örményt sem kényszerít ki, és sokan távoztak a kormányzat maradásukra való felszólítása ellenére.
„Azerbajdzsán elkötelezett amellett, hogy az ország alkotmányával és a vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel összhangban a többi azerbajdzsáni polgárokkal egyenlő módon megőrizze a karabahi örmény lakosok emberi jogait” – közölte a minisztérium.
Miután hat évig tartó szeparatista harcok véget értek 1994-ben, a Szovjetunió összeomlása után, Hegyi-Karabah örmény etnikai erők ellenőrzése alá került, Örményország támogatásával.
Azerbajdzsán 2020-ban egy hathetes háború során visszafoglalta a dél-kaukázusi hegységben lévő régió egy részét, valamint a környező területeket, amelyeket korábban az örmény erők birtokoltak. Hegyi-Karabah nemzetközileg elismert Azerbajdzsán szuverén területének része.
A nemzetek közötti vitákat elbíráló Bíróság határozatai véglegesek és jogilag kötelező erejűek.
A pénteki ítélet azon a napon született meg, amikor egy másik hágai bíróság, a Nemzetközi Büntetőbíróság bejelentette, hogy az alapító szerződés ratifikálása után Örményország február 1-jén a 124. tagállama lesz. Az ország bejelentette, hogy elfogadja a bíróság joghatóságát, amely 2021. május 10-ig nyúlik vissza.
Örményország döntése, hogy csatlakozik a bírósághoz, tovább feszült az ország amúgy is feszült viszonyában a szövetséges Oroszországgal. Az év elején a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, mert állítólagos részvétele volt gyermekek Ukrajnából való kitoloncolásával kapcsolatos bűncselekményekben.
A bíróság tagállamai kötelesek letartóztatni Putyint, ha az ő földjükre teszi a lábát. Moszkva „barátságtalan lépésnek” nevezte Örményország azon törekvését, hogy csatlakozzon az ICC-hez, bár Jereván igyekezett biztosítani, hogy Putyint ne tartóztassák le, ha belép az országba.
© 2023 The Canadian Press
