„Majdnem lejárt az idő”, hogy segítsenek Ukrajnának, mivel a segélyek elfogynak: Fehér Ház a Kongresszusig – Nemzeti

1701726234 „Majdnem lejart az ido hogy segitsenek Ukrajnanak mivel a segelyek
Az Egyesült Államoknak „sürgősséggel” kell szembenéznie, hogy jóváhagyja az Ukrajnának nyújtott segélyek új körét, mielőtt a jelenlegi finanszírozás ez év végére elfogyna – mondta a Fehér Ház költségvetési igazgatója hétfőn a kongresszusi vezetőknek, hozzátéve, hogy ennek elmulasztása „térdbe fog húzódni”. „Kijevi háborús erőfeszítések és gazdasági fellendülés.
A Biden-adminisztráció több mint egy hónapja kongatja a vészharangot, hogy kifogy a pénzéből, hogy segítsen Ukrajnának megvédeni magát Oroszország inváziója ellen, amely közeledik a kétéves határhoz. Shalanda Young, az Egyesült Államok Menedzsment és Költségvetési Igazgatója által hétfőn küldött levél azonban az eddigi legélesebb figyelmeztetés.
„Egyértelművé akarok tenni: Kongresszusi fellépés nélkül az év végére kifogyunk az erőforrásokból, hogy több fegyvert és felszerelést vigyünk Ukrajnába, és hogy felszereléseket szállítsunk az Egyesült Államok katonai készleteiből” – írta Young a republikánus és demokrata vezetőknek. Amerikai képviselőház és szenátus.
„Nincs olyan mágikus alap, amely ezt a pillanatot kielégítené. Pénzhiányban vagyunk – és majdnem elfogy az időnk.”

Joe Biden amerikai elnök közel két hónapja arra kérte a Kongresszust, hogy hagyjon jóvá egy közel 106 milliárd dolláros segélycsomagot, amely mintegy 61 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajnának, valamint pénzt Izraelnek, az indiai-csendes-óceáni térségnek és az amerikai-mexikói határ biztonságának.
A kongresszusi republikánusok azonban politikai változtatásokkal – többek között a menedékkérők korlátozásával és a határfal építésének újraindításával – igyekeznek megerősíteni a határbiztonság finanszírozását, és ragaszkodnak ahhoz, hogy ezeket bármilyen új ukrajnai segélyhez kössék.
Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke Young levelére adott válaszában megerősítette pártja álláspontját. Kijelentette továbbá, hogy a Biden-adminisztráció „nem sikerült eloszlatnia konferenciám egyik jogos aggodalmát sem az egyértelmű ukrajnai stratégia, a konfliktus megoldásához vezető út hiányával, sem az amerikai adófizetők által nyújtott segélyek elszámoltathatóságának megfelelő biztosítására vonatkozó terv hiányával kapcsolatban”.
„A ház republikánusai úgy döntöttek, hogy minden további nemzetbiztonsági csomagnak a saját határunkkal kell kezdődnie” – mondta Johnson. „Úgy gondoljuk, hogy mindkét kérdésben meg lehet egyezni, ha a szenátus demokratái és a Fehér Ház tisztességesen tárgyalnak majd.”
A republikánus és demokrata szenátorok egy csoportja hetek óta tárgyal a kétpárti határpolitikára vonatkozó javaslatról, amelyet csatolhatnának egy nemzetbiztonsági segélytörvényhez. Ez a megállapodás várhatóan kevésbé lesz szélsőséges, mint amit a képviselőház republikánusai szorgalmaznak, és további tárgyalásokat kezdeményez a két kamara között, ami tovább késleltetheti a törvény elfogadását.
Eközben Young levelében azt mondta, hogy a Kongresszus által Ukrajna számára eddig engedélyezett 111 milliárd dolláros összeg gyorsan kiapad.
A Pentagon a katonai segélyre kapott 62,3 milliárd dollár 97 százalékát, míg az amerikai külügyminisztérium a saját 4,7 milliárd dollár értékű katonai segélyét használta fel.
A Biden-kormányzat hangsúlyozta, hogy az Ukrajnába küldött fegyverek a meglévő amerikai katonai készletekből származnak. A Kongresszus által engedélyezett katonai segély az új felszerelések azon készleteinek pótlására szolgál – amelyek nagy része az Egyesült Államokban épült, és több állam gazdaságát erősíti –, amelyek „növelték saját katonai felkészültségünket” – írta Young.
Az elmúlt hetekben, ahogy az Egyesült Államok segélycsomagjai egyre kisebbek és korlátozottabbak lettek, miközben a meglévő finanszírozás elpárolgott, más országok bejelentették saját segélycsomagjaikat. Németország a múlt hónapban 1,3 milliárd eurót (1,9 milliárd dollárt) jelentett be fegyverekre, lőszerekre és felszerelésekre, és ígéretet tett arra, hogy 2024-ig akár nyolcmilliárd eurót is költ Ukrajnára. Finnország, Hollandia és Litvánia bejelentette, hogy a következő évre több milliárd eurós új védelmi kiadást költ Kijevnek. évben is.
Young azonban azt mondta, hogy ezeknek a szövetségeseknek az erőfeszítései soha nem érik majd el az Egyesült Államok támogatását, amely szerinte „kritikus, és mások nem tudják megismételni”.
„Ha a segélyeink leállnak, az jelentős problémákat fog okozni Ukrajnának” – írta.
„Az amerikai fegyverek és felszerelések áramlásának megszakítása megbénítja Ukrajnát a csatatéren, nemcsak az Ukrajna által elért eredményeket veszélyezteti, hanem növeli az orosz katonai győzelmek valószínűségét is.”

Young hozzátette, hogy az Egyesült Államok is kimerítette humanitárius és gazdasági segélyalapjait Ukrajnának, ami szerinte az ország háborús erőfeszítései és a konfliktusok utáni túlélése szempontjából egyaránt fontos.
„Ha Ukrajna gazdasága összeomlik, nem tudják folytatni a harcot, pont” – írta, rámutatva arra, hogy Oroszország az ország offenzív stratégiájának részeként támadja Ukrajna gabonaexportját és energiainfrastruktúráját.
Ukrajna második telébe lép az infrastruktúra elleni újbóli orosz rakétatámadásokkal. A tavaly téli hasonló támadások ukránok millióit sodorták sötétségbe és hőség nélkül.
Annak ellenére, hogy Ukrajna visszaszerezte az Oroszország által korábban elfoglalt terület felét, a háború frontvonalai hónapok óta alig mozdultak el, annak ellenére, hogy tavaly nyáron egy nagyon várt ellentámadást heves orosz ellenállásba ütközött. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten azt mondta, hogy a hideg téli hónapok tovább akadályoznak minden előrelépést.
Az Associated Press-NORC Center for Public Affairs Research novemberi közvélemény-kutatása szerint az amerikai közvélemény 45 százaléka úgy gondolja, hogy az ország túl sokat költ Ukrajnának nyújtott segélyekre, szemben az októberi 52 százalékkal.
A Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint az Egyesült Államok messze megelőzte a világ többi részét Ukrajnának nyújtott katonai segélyek terén. Ennek ellenére az európai országok GDP-jük jóval nagyobb százalékát költötték segélyekre, sokuk meghaladja az egy százalékot. Mind az Egyesült Államok, mind Kanada, amelyek a háború kezdete óta több mint 2,4 milliárd dollárt fordítottak katonai segélyre, GDP-jük 0,3 százalékát költötték el.
Hétfőn Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a kongresszusi vezetőkhöz intézte Young figyelmeztetését, hangsúlyozva a cselekvés elmulasztásának történelmi következményeit.
„A Kongresszusnak el kell döntenie, hogy továbbra is támogatja-e az ukrajnai szabadságharcot… vagy a Kongresszus figyelmen kívül hagyja a történelem tanulságait, és hagyja, hogy Putyin érvényesüljön” – mondta.
– Ilyen egyszerű. Olyan kemény választás.
— az Associated Press fájljaival
© 2023 Global News, a Corus Entertainment Inc. részlege.