Elfogtak egy magas rangú iráni tisztviselőt Torontóban

1701863010 Elfogtak egy magas rangu irani tisztviselot Torontoban
Kanada kitoloncolási eljárást indított egy Torontóban élő magas rangú iráni kormánytisztviselő ellen – értesült a Global News.
A 42 éves Seyed Salman Samanit az iráni keményvonalas rezsim tagjaival szemben egy évvel ezelőtt bevezetett szankciók értelmében kiutasítási tárgyalás vár.
A Kanadai Határszolgálati Ügynökség felkérte a Bevándorlási és Menekültügyi Tanácsot, hogy tartson meghallgatást Samani számára, amely az elmozdítását eredményezheti.
„Samanit 2023. november 10-én egy elfogadhatósági tárgyalásra utalták” – mondta Pape Anna, a Menekültügyi Tanács szóvivője.
A kanadai kormány nem volt hajlandó megmondani, hogy az ügyben érintett volt-e a 42 éves Seyed Salman Samani, aki Irán belügyminiszter-helyettese.

Az irániak összecsaptak a rendőrökkel a Mahsa Amini elleni tüntetés során, 2022. szeptember 22-én. Fotó: SalamPix/ABACAPRESS.COM.
Az ügyet 2024. január 3-án kezdték volna meg.
A 2022 novemberében bevezetett szankciók értelmében kitoloncolják, amelyek megtiltották az iráni rezsim magas rangú tagjainak, hogy belépjenek Kanadába.
A Samani-ügy az első a szankciók körébe, miután az iráni erkölcsrendőrség megölte Mahsa Aminit, amiért nyilvánosan megmutatta a haját.
Halála gyülekező kiáltássá vált a nők elnyomása ellen Irán papi uralma alatt.
Kanada válaszul az iráni kormányt „terrorizmusban, valamint szisztematikus és súlyos emberi jogsértésekben” részt vevő rezsimnek minősítette.
A politika gyakorlatilag megakadályozta, hogy több tízezer iráni tisztviselő és az Iszlám Forradalmi Gárda tagjai belépjenek Kanadába.

Irán belügyminiszter-helyettese, Seyed Salman Samani.
A menekültügyi bizottság tájékoztatása szerint az elutasító meghallgatásra utalt iráni nemzeti bevándorlási végrehajtó tisztek 1981. január 16-án születtek.
További információt nem közöltek vele kapcsolatban. A CBSA az adatvédelmi törvényekre hivatkozva nem kívánta kommentálni az ügyét.
Ugyanennek egy iráni tisztviselőjét 2016-ban nevezték ki Irán belügyminiszter-helyettesévé. Iráni weboldalak arról számoltak be, hogy 1981. január 16-án született.
A Belügyminisztérium felelős Irán belső biztonságáért és rendőrségéért, amelyek széles körű emberi jogi visszaélésekben vettek részt.
Ahmad Vahidi belügyminiszter az iráni Iszlám Forradalmi Gárda volt tábornoka, Kanada, az Egyesült Államok és Európa szankcionálta ellene.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma azt állította, hogy Vahidi volt a felelős azért a rendőrségért, amelyet „az iráni tiltakozások leverésére vezényeltek be, beleértve a Mahsa Amini halála miatt zajló tüntetéseket is”.
„A múltban Vahidi figyelmeztette az iráni nőket, hogy a kormány biztonsági erői megbüntetik ezeket a „menyasszonyi szabályokat” a hidzsáb betartására hivatkozva.”
Az iráni tüntetők a rendőrökkel szembesülnek a Mahsa Amini ellen 2022. szeptember 19-én tartott tüntetésen. Fotó: SalamPix/ABACAPRESS.COM.
Samaninak a Belügyminisztérium honlapján található adatlapja szerint ő a minisztérium miniszterhelyettese és hivatalos szóvivője.
2019-ben Iránt képviselte az ENSZ-ben a Teherán emberi jogi státuszát védelmező küldöttség tagjaként.
A delegáció Iránt „a terrorizmus egyik legnagyobb áldozatának és egyben az egyik legerősebb ellenfelének” nevezte.
Irán a Hamász és a Hezbollah terrorista csoportokat, valamint fegyveres milícia csoportokat képez, finanszíroz és fegyverkezik Irakban, Szíriában és Jemenben.
Irán legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei méltatta a Hamász-gyilkosokat, akik október 7-én izraelieket mészároltak le, és az X-re ezt írta: „Büszkék vagyunk rájuk”.
A Hamász terrorcsoport vezetője, Ismail Haniyeh Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Khamenei ajatollahnak a portréi előtt beszél Teheránban, 2012. február 11-én (AP Photo/Vahid Salemi).
Kaveh Shahrooz, torontói ügyvéd és a Macdonald-Laurier Intézet vezető munkatársa azt mondta, hogy mély kapcsolatokra van szükség az iráni rezsimmel ahhoz, hogy miniszterhelyettes lehessen.
„Lehetetlen úgy feljutni a ranglétrán, hogy ne legyünk hűek a rendszerhez” – mondta Shahrooz, hozzátéve, hogy Kanada biztonságos menedéket jelent a rezsim tagjai számára.
„Könnyű országnak tekintik, ahová be lehet jönni, idehozni a pénzüket és kimosni a pénzüket. És őszintén szólva szerintem azért is, mert a tisztviselőink egyszerűen nem veszik olyan komolyan ezt a kérdést, mint kellene.”
Azt mondta, hogy ideges, de nem lepte meg, hogy egy magas rangú iráni tisztviselőt azonosítottak Kanadában. „Ez azt mutatja, hogy Kanadában hibás rendszer működik.”
Kanadában az iráni rezsim magas rangú tagjaira vonatkozó tilalom „egy rezsim azon egyének széles körére vonatkozik, akik bűncselekményeket követtek el Irán népe és más nemzetek ellen” – közölte a kormány.
„Ebbe beletartoznak az államfők, a kabinet tagjai, nagykövetek, magas rangú diplomaták, az igazságszolgáltatás tagjai, magas rangú katonai és hírszerzési tisztviselők és magas rangú köztisztviselők.”
A CBSA azt mondta a Global Newsnak, hogy az egy évvel ezelőtt bevezetett szankciók alapján kilenc iráni tisztviselő ellen indított kitoloncolási eljárást.
A CBSA szerint egy ügyet visszavontak, mert az illető elhagyta Kanadát, kettő pedig a meghallgatások időpontjában volt.
A fennmaradó ügyekkel kapcsolatos papírmunka még előkészítés alatt állt, mielőtt elküldték volna az IRB-hez – közölte a bevándorlási végrehajtó hivatal.
Szabadsággyűlés Iránért, Mahsa Amini támogatására, Torontóban, 2022. október 1-jén. A KANADAI SAJTÓKÉPEK/Dominic Chan.
„A CBSA nem tud nyilatkozni arról, hogy egy személy hol tartózkodhat, de azt mondhatjuk, hogy a CBSA csak azon személyek meghallgatását kéri, akik jelenleg Kanadában tartózkodnak” – mondta Guillaume Bérubé szóvivő.
Eközben a Menekültügyi Tanács, amely meghallgatásokat tart a kitoloncolások jóváhagyásáról, megerősítette, hogy két ilyen üggyel foglalkozik.
Mindkettőben olyan iráni állampolgárok érintettek, akiket az egy évvel ezelőtt bevezetett szankciók alapján távolítottak el Kanadából. Az IRB nem közölt részleteket a második esetről.
„Most érkezett egy újabb beutaló, és az igazolvány [Immigration Division] folyamatban van annak meghatározása, hogy milyen információkat lehet megosztani” – mondta Pape.

Kanada 2012-ben szakította meg diplomáciai kapcsolatait Iránnal az atomfegyverek megszerzésére irányuló erőfeszítései és a terrorista csoportok, például a Hamász támogatása miatt.
A kormány Iránt is a terrorizmus állami szponzoraként jelölte meg, az IRGC Quds Force pedig szerepel a kanadai terrorista szervezetek listáján.
A 2015-ben hatalomra kerülő választási kampány során Justin Trudeau miniszterelnök megígérte, hogy helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal.
2020-ban azonban az IRGC lelőtt egy teheráni repülőtérről induló utasszállító repülőgépet, amiben 85 kanadai állampolgár és állandó lakos meghalt.
Stewart.Bell@globalnews.ca