Az amerikai hadsereg csapást mér egy másik huthi célpontra Jemenben, amelyet a Vörös-tengeri hajók számára nem biztonságosnak minősítettek – National
1705167821 Az amerikai hadsereg csapast mer egy masik huthi celpontra Jemenben
Az amerikai hadsereg szombat hajnalban csapást mért egy másik huthi fennhatóságú jemeni helyszínre, amely állításuk szerint veszélyeztette a kereskedelmi hajókat a Vörös-tengeren, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia több légicsapást mért a húti lázadók ellen.
Az Associated Press riporterei Szanaában, Jemen fővárosában hangos robbanást hallottak.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága közölte, hogy a „követő akciót” helyi idő szerint szombat hajnalban egy huthi radarhely ellen a haditengerészet USS Carney rombolója hajtotta végre Tomahawk szárazföldi támadórakétákkal.
A pénteki támadások első napján 28 helyszínt és több mint 60 célpontot értek el. Joe Biden elnök pénteken arra figyelmeztetett, hogy az Irán által támogatott huthik újabb támadásokkal nézhetnek szembe.
Bident szombaton, amikor elhagyta a Fehér Házat, hogy Camp Davidben töltse a hétvégét, megkérdezték arról az üzenetről, amelyet a hutik elleni amerikai csapások Iránba küldtek: „Privát kézbesítettük, és biztosak vagyunk abban, hogy jól felkészültünk.” – mondta az újságíróknak.
A legutóbbi támadás azután történt, hogy az amerikai haditengerészet pénteken figyelmeztette az amerikai lobogó alatt közlekedő hajókat, hogy az első légicsapások után a következő 72 órában kerüljék a Jemen környéki területeket a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben. A figyelmeztetés azt követően hangzott el, hogy a jemeni hutik megtorlást ígértek, tovább növelve egy szélesebb körű konfliktus lehetőségét az izraeli gázai háború által már sújtott régióban.
Az amerikai hadsereg és a Fehér Ház tisztviselői azt mondták, hogy arra számítanak, hogy a hutik megpróbálnak visszatámadni.
Az Egyesült Államok által vezetett bombatámadás a közelmúltban zajlott drón- és rakétatámadások során a kereskedelmi hajózás ellen a létfontosságú Vörös-tengeren. Legalább öt ember meghalt és hatan megsebesültek – mondták a huthik. Az Egyesült Államok közölte, hogy a két hullámban végrehajtott csapások Jemen huthik által ellenőrzött területein 28 különböző helyen céloztak meg.
„Gondoskodni fogunk arról, hogy válaszoljunk a hutiknak, ha folytatják ezt a felháborító magatartást szövetségeseinkkel” – mondta Biden pénteken újságíróknak. Biden is visszaszorult néhány törvényhozó ellen, mind a demokraták, mind a republikánusok, akik szerint a sztrájkok végrehajtása előtt engedélyt kellett volna kérnie a Kongresszustól.
„Tévednek, és ma reggel azt írtam, amikor a sztrájkok történtek, pontosan mi történt” – mondta Biden.
A Pentagon szerint Lloyd Austin védelmi miniszter elrendelte a katonai akciót abból a kórházból, ahol a prosztatarák-műtétből származó szövődményekből lábadozik.
A Fehér Ház novemberben közölte, hogy fontolóra veszi a huthik terrorista szervezetté való minősítését, miután megkezdték a polgári hajók elleni támadást. Az adminisztráció 2021-ben hivatalosan törölte a huthikat a „külföldi terrorista szervezet” és a „különösen globális terroristaként” minősített listáról, megfordítva ezzel Donald Trump elnök lépését.
Douglas Sims altábornagy, a vezérkari főnökök egyesített szervezetének igazgatója elmondta, hogy a pénteki amerikai sztrájkok nagyrészt ritkán lakott területeken történtek, és az áldozatok száma nem lesz magas. Elmondta, hogy a csapások fegyvereket, radarokat és célpontokat értek, beleértve a távoli hegyvidéki területeket is.
Szerezd meg a legfrissebb országos híreket. Minden nap elküldve az email címedre.
Mivel a bombázás megvilágította a hajnal előtti eget több lázadók által uralt helyszín felett, arra kényszerítette a világot, hogy újra a jemeni évek óta tartó háborúra összpontosítson, amely akkor kezdődött, amikor a hutik elfoglalták az ország fővárosát.
November óta a lázadók többször is megtámadtak hajókat a Vörös-tengeren, mondván, hogy bosszút álltak Izrael gázai Hamász elleni offenzívájáért. De gyakran megtámadtak olyan hajókat, amelyek gyenge vagy egyáltalán nem kapcsolódnak Izraelhez, veszélyeztetve a hajózást a globális kereskedelem és az energiaszállítás egyik kulcsfontosságú útvonalán.
A huthik katonai szóvivője, brig. Yahya Saree tábornok egy felvett beszédében kijelentette, hogy az amerikai támadások „nem maradnak válasz nélkül vagy büntetlenül”.
Bár a Biden-adminisztráció és szövetségesei hetek óta próbálják enyhíteni a feszültséget a Közel-Keleten, és megakadályozni egy nagyobb konfliktust, a csapások azzal fenyegettek, hogy kirobbant egy konfliktust.
Szaúd-Arábia, amely támogatja a száműzetésben lévő kormányt, amely ellen a hutik harcolnak, megpróbálta elhatárolódni a támadásoktól, miközben megpróbálja fenntartani a kényes enyhülést Iránnal és a tűzszünetet Jemenben. A Szaúd-Arábia által vezetett, az Egyesült Államok által támogatott jemeni háborúban több mint 150 000 ember, köztük harcosok és civilek haltak meg, ami a világ egyik legrosszabb humanitárius katasztrófáját hozta létre, és további tízezreket ölt meg.
Továbbra sem világos, hogy mekkora károkat okoztak a pénteki csapások, bár a hutiak szerint legalább öt helyszínt, köztük repülőtereket is megtámadtak.
Az amerikai légierő központi parancsnoksága szerint a csapások a huthik parancsnoki és irányító csomópontjaira, lőszerraktáraira, kilövőrendszereire, gyártólétesítményeire és légvédelmi radarrendszereire összpontosultak. A csapások több mint 150 precíziós irányítású lőszert és Tomahawk rakétát érintettek.
Az Egyesült Királyság közlése szerint a csapások egy olyan bani-i helyszínt értek, amelyet állítólag a hutik drónok indítására használtak, valamint egy Abbs-i repülőteret, amelyet cirkálórakéták és drónok indítására használtak.
Egy külön fejlesztésben Irán közzétett egy felvételt egy olajszállító tartályhajó elfoglalásáról az Ománi-öbölben, amely egykor a Teherán és Washington közötti vita középpontjában állt.
A felvételen egy helikopter lebeg a St. Nicholas. Az iráni haditengerészet csütörtökön foglalta le a hajót. A hajót korábban Suez Rajan néven ismerték. Az Egyesült Államok tavaly 1 millió hordó szankcionált iráni olajat foglalt le a hajóról.
Jemenben Huszein al-Ezzi, a külügyminisztérium huthi tisztviselője azt mondta: „Amerikának és Nagy-Britanniának kétségtelenül fel kell készülnie arra, hogy súlyos árat fizessen, és viselnie kell ennek a nyilvánvaló agressziónak a súlyos következményeit.”
A Vörös-tenger útvonala döntő fontosságú vízi út, és az ottani támadások komoly fennakadásokat okoztak a globális kereskedelemben. A benchmark Brent nyersolaj hordónkénti ára mintegy 4 százalékkal emelkedett pénteken, 80 dollár fölé. hordó. A Tesla eközben közölte, hogy a Vörös-tengeren történt támadások miatt ideiglenesen leállítja a legtöbb termelést németországi gyárában.
Szaadában, a huthi fellegvárban Jemen északnyugati részén több százan gyűltek össze pénteken demonstrációra, amelyen elítélték az Egyesült Államokat és Izraelt. Egy másik ezreket vonzott a fővárosban, Szanaában.
A hutik jelenleg olyan területet irányítanak, amely Jemen 34 milliós lakosságának körülbelül kétharmadának ad otthont. A háború és a rossz kormányzás Jement az arab világ egyik legszegényebb országává tette, a Világélelmezési Program pedig úgy ítéli meg, hogy Jemen lakosságának túlnyomó többsége élelmiszerhiányban szenved.
Jemen volt az Egyesült Államok katonai akcióinak célpontja az elmúlt négy amerikai elnökség során. George W. Bush elnök alatt dróntámadások indultak az al-Kaida helyi leányvállalata ellen, a támadások a Biden-kormány alatt is folytatódtak. Eközben az Egyesült Államok rajtaütéseket és egyéb katonai műveleteket indított a jemeni háború közepette.
A háború akkor kezdődött, amikor a hutik 2014-ben besöpörtek Szanaába. Egy szaúdi vezetésű koalíció, köztük az Egyesült Arab Emírségek, 2015-ben háborút indított a jemeni száműzetésben lévő kormány támogatására, és gyorsan regionális konfrontációvá változtatta a konfliktust, mivel Irán támogatta a Huthik fegyverekkel és egyéb támogatással.
A konfliktus azonban alábbhagyott, mivel a hutik továbbra is uralják az általuk birtokolt területet. Márciusban Szaúd-Arábia megállapodást kötött a kínai hatalommal, hogy újraindítja kapcsolatait Iránnal, abban a reményben, hogy végül kilép a háborúból.
Irán Nasszer Kanaani külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozatában elítélte a pénteki támadást. „A válogatás nélküli támadásoknak nincs más eredménye, mint a bizonytalanság és az instabilitás előmozdítása a régióban” – mondta.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának péntek késő esti rendkívüli ülésén Vaszilij Nebenzia orosz nagykövet „kirívó fegyveres agresszióval” vádolta az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és szövetségeseit Jemen ellen, és figyelmeztetett, hogy „ha az eszkaláció folytatódik, az egész Közel-Kelet katasztrófával szembesülhet”.
Linda Thomas-Greenfield amerikai nagykövet és Barbara Woodward brit nagykövet ragaszkodott hozzá, hogy a támadások önvédelemből történtek. „Tehát a deeszkalációnak meg kell történnie” – mondta Thomas-Greenfield. – Ennek a huthiktól kell történnie, akik veszélybe sodorták az összes hajózási társaságunkat.
