Több kanadai szeretné, ha Ukrajna folytatná a harcot, mint hogy megegyezésre törekedjen – de nem annyira: közvélemény-kutatás – National
Több kanadai szeretné, ha Ukrajna folytatná a harcot, mint hogy
A kanadaiak többsége szerint Ukrajnának folytatnia kell a harcot Oroszország inváziója ellen, de egyharmaduk szerint az országnak békemegállapodásról kellene tárgyalnia – egy új közvélemény-kutatás szerint még akkor is, ha ez földfeladást jelent, miközben a háború közeledik kétéves határához.
A kizárólag a Global News számára készült Ipsos által megkérdezett kanadaiak csaknem 40 százaléka szerint Ukrajnának folytatnia kell a harcot. A válaszadók 30 százaléka azonban azt mondta, hogy Kijevnek közvetítenie kell a konfliktus megoldását, még azt is, amely magában foglalja a jelenleg Oroszország által megszállt területek átadását is. A válaszadók fennmaradó 31 százaléka azt mondta, hogy nem tudja, mi fog ezután történni.
„Nincs olyan messze egymástól” – mondta Sean Simpson, az Ipsos Public Affairs alelnöke a szavazás eredményeiről.
„Most két év telt el, ami egy kicsit patthelyzetnek tűnik, senki sem mozdul. És hát (a kanadaiak kérdezik), meddig tart ez a helyzet?
A múlt hónapban országszerte 1001 kanadai megkérdezett felmérésből kiderült, hogy bár a kanadaiak többsége továbbra is támogatja Ukrajnát és a szövetségi kormány folyamatos segélyezését, a támogatottság alacsonyabb, mint 2022-ben, az orosz inváziót követően.
Csak a válaszadók 54 százaléka mondta azt, hogy továbbra is szorosan követi a háborúval kapcsolatos híreket – 2022-ben ez az arány 74 százalék volt –, míg 58 százalékuk még mindig annyira aggódik, mint az invázió kezdetekor, bár ez hét ponttal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest.
Eközben a jelenlegi hazai gazdasági válság miatt Kanada nem engedheti meg magának, hogy továbbra is pénzügyileg segítse Ukrajnát, 54 százalékra emelkedett a tavalyi 48 százalékról és a 2022-es 45 százalékról.
Szerezd meg a legfrissebb országos híreket. Minden nap elküldve az email címedre.
Ellentétben két évvel ezelőtt, amikor Ukrajna uralta a híreket, Simpson szerint a háborút beárnyékolta az októberben kezdődött Izrael-Hamász konfliktus – nem is beszélve a megélhetési költségek, a bűnözés és a bevándorlás miatti növekvő aggodalmakról Kanadában.
„Ez a poliválság meghatározása” – mondta Simpson.
„Annyi dolog van, ami miatt a kanadaiaknak aggódniuk kell és gondolniuk kell arra, hogy azok, amelyek földrajzilag távolabb vannak, mint például Ukrajna, kevésbé vannak a fejükben, mint korábban.”
Ez magyarázatot adhat arra is, hogy a megkérdezett kanadaiak csaknem egyharmada miért nem tudja eldönteni, hogy Ukrajnának folytatnia kell-e a harcot, vagy le kell-e egyeznie Oroszországgal – tette hozzá, valamint azt, hogy tavaly tavasz óta milyen csekély mozgás tapasztalható a háború frontvonalain. Nagyon kevés területet foglalt el vagy szabadított fel mindkét oldal, ami sok elemzőt arra késztetett, hogy azt jósolja, hogy patthelyzet közeledik.
„Úgy tűnik, katonailag egyik ország számára sincs könnyű kiút, akkor mi lesz a megoldás?” – tűnődött Simpson. „Azt hiszem, sok kanadai… megvonja a vállát, és azt mondja: „Nos, nem én vagyok az a személy, aki ezt kitalálja.”
Kanada jelezte, hogy nem fog megingatni Ukrajna támogatását. A kormány a múlt hónapban új katonai adományokat jelentett be, így a háború kezdete óta a katonai segélyekhez való teljes hozzájárulása 2,4 milliárd dollárra nőtt. Melanie Joly külügyminiszter nemrég tért vissza nemrégiben tett kijevi útjáról, ahol bejelentette Kanada részvételét egy nemzetközi koalícióban, amelynek célja az Oroszországba erőszakkal kitoloncolt ukrán gyermekek felkutatása és visszaküldése.
Kanada Ukrajnának nyújtott segélyei azonban csak töredéke a nyugati szövetségesek által vállalt támogatásoknak, akik politikai ellenszélekkel szembesültek, miközben új finanszírozási és felszerelési köröket igyekeznek előmozdítani. Az Európai Unió a múlt héten végre kitört egy hosszan tartó zsákutcából Magyarországgal, és további 50 milliárd eurós pénzügyi támogatást vállalt 2027-ig.
A világ messze legnagyobb adományozója – az Egyesült Államok – decemberben kifogyott a Kongresszus által jóváhagyott forrásokból, amelyeket Kijev fegyverekkel, köztük légvédelmi rendszerekkel való ellátására fordítottak. A további 60 milliárd dolláros segély jóváhagyására irányuló erőfeszítések elakadtak a Kongresszusban, miközben a republikánusok követelik, hogy a segélyt párosítsák a bevándorlási politika megváltoztatásával. Vasárnap jelentettek be egy kétpárti tárgyalásos megállapodást, de a konzervatív ellenzék miatt fennáll a veszélye, hogy összeomlik, így az ukrajnai segélyek előrehaladása nem világos.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője kedden újságíróknak nyilatkozva megismételte, hogy a segélyezés leállítása milyen hatással van az ukrán háborús erőfeszítésekre.
„Biztosan tudjuk, hogy néhány harctéri parancsnokuk a helyszínen kemény döntéseket hoz arról, hogy egy adott napon hány lőszert lőjenek ki egy adott célpontra, mennyit tartsanak vissza” – mondta. . „Az operatív manőverekkel kapcsolatos döntéseket az alapján hozzák meg, hogy képesek-e továbbra is támogatni a csapatokat a terepen. Tehát nehéz helyzetben vannak.”
A Kongresszus republikánusai a további finanszírozás leállításának vagy leállításának indokaként a választóik körében romló hangulatra mutattak rá az Ukrajnának nyújtott folyamatos amerikai segélyek miatt. A Pew Research Council decemberben megállapította, hogy a republikánusok és republikánus beállítottságú függetlenek csaknem fele szerint az Egyesült Államok túl sok segélyt ad Ukrajnának, míg a demokraták és demokrata beállítottságú szavazók mindössze 16 százaléka mondja ezt.
Az Ipsos közvélemény-kutatása azt sugallja, hogy az Ukrajnával kapcsolatban megosztott pártvonal Kanadába is bevérzik. A liberális támogatók 55 százaléka szerint Ukrajnának folytatnia kellene a harcot, míg csak 24 százalékuk mondta azt, hogy inkább tárgyalásos egyezséget látna Oroszországgal. Ez a vélemény a konzervatív szavazók körében megfordult, bár a megosztottság kiegyenlítettebb: a békemegállapodást támogatók 40 százaléka, míg 36 százalékuk a harc folytatását szeretné látni.
„Történelmileg a jobboldali pártok… sólyomszerűbbek, a haladó pártok pedig álszentebbek” – mondta Simpson. – Itt fordított a helyzet.
© 2024 Global News, a Corus Entertainment Inc. részlege.
